Potápi Árpád János

Potápi Árpád János 1967. március 28-án született Bonyhádon. 1985-ben érettségizett a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban. 1985-1986-ban a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola képesítés nélküli nevelője. 1991-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom-történelem szakán. 1991-1994 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a történelem szakot.

1993-ban, 26 évesen kapcsolódott be a politikai életbe. Az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke. 2007-től a Tolna Megyei Választmány elnöke. 2011-től 2014 áprilisáig a Fidesz frakció egyik frakcióvezető-helyettese. 1998-tól 2024-ben váratlanul bekövetezett haláláig, huszonhat éven át a Fidesz országgyűlési képviselője: 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban, majd a 2022-ben is egyéni mandátumot szerzett saját körzetében, Tolna vármegye jelenlegi 2. számú választókerületében, ahol mindig nagy többséggel választották meg. A választásokon elért eredményeivel rendszeresen a Fidesz legjobb eredményt elért politikusai között szerepelt.

Az országgyűlési képviselői munka mellett 1998-tól 2011-ig elnöke a székely hagyományőrző csoportokat tömörítő Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének, 2004-től 2014-ig pedig a völgységi kistérség önkormányzatai alkotta társulásnak. 2002-től és 2014 között Bonyhád Város polgármestere. Tagja volt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint külügyi bizottságának. 2011. január 1-től 2014 júniusáig az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. 2014-2018 között, majd 2018-2022 között a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, 2022 májusában pedig harmadszor is nemzetpolitikáért felelős államtitkárrá nevezték ki, amely pozíciót így több mint tíz éven át, egészen 2024. október 17-i haláláig betöltötte.

Potápi Árpád János élete során mind polgármesterként, mind országgyűlési képviselőként rengeteget tett Bonyhád és a dombóvári-bonyhádi térség fejlődéséért. Az 58 településből álló Tolna vármegyei választókerületben nincs olyan település, ahol ne fűződne valamilyen jelentős fejlesztés a nevéhez. Már polgármesteri évei alatt rengeteg olyan beruházás és fejlesztés indult el Bonyhádon, amelyek gyökeresen megváltoztatták a város arculatát. A bonyhádi ipari park fejlesztése, a bonyhádi termálfürdő létrehozása, a Perczel-kúria megújulása csak néhány állomás azok közül a mérföldkövek közül, amelyek sokévnyi munkásságának az eredményei.

Bár az államtitkári és a képviselői munka mindennap Budapestre szólította, sohasem költözött el Bonyhádról, igazi lokálpatriótaként minden nap munka után Bonyhádra tért haza. Ez napi szinten többszáz kilométer vezetést jelentett, ami nem okozott számára gondot, mit több, büszke volt rá, hogy valamennyi államtitkár és miniszter közül ő vezet a legtöbbet: évente száz-százhúszezer kilométert.

Bukovinai székelyként kiemelt feladatának tekintette nemcsak a bukovinai székelység, hanem valamennyi hazai nemzetiség érdekeinek képviseletét, a térségben élő nemzetiségek, népcsoportok törekvéseinek támogatását. Mindig hangsúlyozta, hogy ő nem bukovinai székely származású, hanem bukovinai székely. Kisgyermekként rengeteg időt töltött nagyszüleivel, így az 1945-ben a Tolna vámegyei Bonyhádra települt család történetét, kultúráját, sajátos nyelvét, világnézetét, életmódját gyermekkorától szívta magába, melyhez hű maradt haláláig.

Elnöksége alatt (1989-2011) a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége irodával, alkalmazottal, néhány év múlva saját tulajdonú ingatlannal rendelkező, jelenleg negyvennyolc tagegyesületet tömörítő szervezetté vált. A tagegyesületek sora nem csupán magyarországi, hanem dél-erdélyi, székelyföldi és al-dunai hagyományőrző közösségekkel bővült, a tevékenységi kör több szakmai és identitásmegőrző programmal, emlékhelyek, kiállítások, kiadványok létrehozásával is gazdagodott. 2011-től a székelyek által lakott települések majdnem mindegyikén – részben az ő támogatásának köszönhetően – székely kapukat, kopjafákat, tájházakat, székely házakat, emléktáblákat és emlékparkokat avattak.

A bukovinai székelység, illetve a jelenleg is folyamatosan bővülő, erős szakmai és érdekvédelmi szervezet országos és nemzetközi ismertsége és elismertsége leginkább a népcsoport sorsát haláláig szívén viselő Potápi Árpád Jánosnak köszönhető.

A nemzetpolitika, külhoni magyarságért való munkálkodás kiemelten fontos része volt életének. Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnökeként (2010-2014), majd nemzetpolitikáért felelős államtitkárként (2014-2024) elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarság támogatása, szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának segítése terén.

2010 óta a nemzetpolitika a magyar kormány sikerágazatává vált, ez az eredmény pedig elválaszthatatlanul összeforrt Potápi Árpád János nevével. A több ezer határon túli fejlesztés, identitáserősítő program, oktatási, kulturális, egyházi és sportberuházás mind az ő államtitkársága idején valósult meg. Nevéhez fűződik a 2015-ös „nemzetpolitikai fordulat”, amelynek eredményeként a nemzetpolitika az oktatás és a kultúra felől egyre inkább a gazdaság, a gazdaságfejlesztés és a vállalkozások támogatásának irányába fordult, azzal a céllal, hogy a külhoni magyarok ne csak megmaradni, de megélni és boldogulni is tudjanak szülőföldjükön. A hagyományos nemzetpolitikai területek – identitáserősítés, oktatás, kultúra – mellett szívügye volt a sport területe, különösen a lovassport támogatása, valamint a magyarországi és külhoni települések közötti testvérkapcsolatok erősítése, amely munka eredményeként az elmúlt évek során több mint ezer testvérkapcsolat jött létre magyarországi és külhoni önkormányzatok között.

Államtitkári munkássága alatt a nemzeti összetartozás – ahogy ő fogalmazott – „élő valósággá” vált, a Kárpát-medence pedig egyre inkább egységes kulturális, oktatási, gazdasági térré. Egyik nyilatkozatában így értékelte az elmúlt évtized nemzetpolitikai eredményeit: „Reméljük, hogy az elmúlt tíz év munkájának is köszönhetően a mai magyarság, a mai magyar nemzet van olyan erős, hogy bármi nehézséget ki tud bírni a következő években, évtizedekben.”